Mennyibe kerül egy bontás? Ezt tudtam meg a helyszíni felmérésen
Anyám tavaly tavasszal töltött két hetet kórházban, és azok a napok engem is átrendeztek.
Nem a diagnózis miatt, hanem azok miatt a hosszú délutánok miatt, amiket a folyosón ülve töltöttem.
Aki volt már ilyen helyzetben, tudja, hogy ott az embernek rengeteg ideje marad gondolkodni.
Én azon kaptam magam, hogy folyamatosan a listákat írom a fejemben.
Mi az, amit halogatunk évek óta.
Mi az, amiről mindig azt mondjuk, hogy majd jövőre.
Anyám a második héten mondta ki azt a mondatot, ami aztán elindította az egészet: hogy őt igazából az a hátsó épület nyomasztja a legjobban.
A nagyszüleim régi présháza volt az, a kert végében, húsz éve használaton kívül.
Beomlott a tető egyik fele, a lépcső korlátja meglazult, és minden nyáron ott fészkeltek a darazsak.
Anyám ki sem ment már a kertnek abba a részébe, mert félt, hogy megbotlik valamiben.
Hazafelé a kocsiban döntöttem el, hogy ezt az egy dolgot idén el fogjuk intézni.
A következő héten kezdtem el utánanézni, mit jelent ez a gyakorlatban.
Az első kérdés, amit feltettem magamnak, az volt, hogy mennyi a gépi épületbontás ára, mert szerettem volna előre tudni, mennyivel kell számolni.
Végignéztem néhány honlapot, és sehol nem találtam számot.
Először bosszantott, aztán a Pannon-Fuvar 2000 Kft. oldalán elolvastam, hogy ez miért van így, és megértettem.
Egy bontásnál az ár attól függ, mekkora az épület, milyen szerkezetű, mennyi törmelék keletkezik, be lehet-e menni géppel, és van-e szükség kézi bontásra is.
A mi présházunknál például egészen mást jelentett volna, ha a szomszéd kerítése miatt nem fér be a gép, mert akkor a bontás nagy részét kézzel kellett volna elvégezni.
Ezek nélkül minden szám csak találgatás lenne, amit később úgyis módosítanának.
Anyám ezt egyébként rögtön megértette, mert azt mondta, hogy ez ugyanolyan, mint amikor a lelet nélkül kérdezünk valamit: a válasz akkor is elhangzik, csak nem ér semmit.
Ehelyett azt vállalják, hogy kimennek a helyszínre díjmentesen, és a látottak alapján készítenek pontos, írásos ajánlatot, amit utána tartanak.
Nekem ez sokkal megnyugtatóbb volt, mint egy honlapra kiírt szám, amiről a végén kiderül, hogy nem vonatkozik ránk.
A felmérés két hét múlva volt.
Végigjárták az épületet, felmérték, mekkora a beépített terület, megnézték, hol áll a szomszéd kerítése, és megkérdezték, mi lesz utána a területtel.
Ez az utolsó kérdés lepett meg a legjobban, mert korábban nem gondoltam bele, hogy az alap kiemelése is a munka része lehet.
A gépi épületbontás ára oldalukat olvasva utólag jött csak le, mennyi minden tartozik még ehhez a szolgáltatáshoz.
Igény szerint a felelős műszaki vezetést is biztosítják, a bontási engedély ügyintézését és a bontás utáni földhivatali papírmunkát is elvállalják.
Nálunk erre nem volt szükség, de jó volt tudni, hogy ha kiderül valami, akkor van kihez fordulni.
A bontás egyetlen napig tartott, és a törmeléket szortírozva vitték el.
Az anyagot előkészítik az újrahasznosításhoz, tehát a régi présház téglája nem egy gödörben végezte, hanem visszakerül a körforgásba.
A Pannon-Fuvar 2000 Kft. ajánlata pontosan annyi lett, amennyit a felmérés után írásba adtak, és utólag semmilyen tétel nem került rá.
Ez a mai világban külön öröm, mert eleve arra készültem, hogy a végén jön majd egy „és akkor még ez is felmerült” típusú telefon.
Anyám aznap nem akart kimenni, csak másnap reggel, és sokáig állt ott az üres részen.
Annyit mondott, hogy „ez most sokkal nagyobbnak tűnik”, és tényleg így volt.
Azóta ott egy gyümölcsfasor van, három szilva és két meggy, és nyáron kiviszi oda a széket délutánonként.
Én pedig megtanultam, hogy a halogatott dolgok ritkán maradnak ugyanolyan nagyok, mint amilyennek a fejünkben tűnnek, és hogy néha egy kórházi folyosó kell ahhoz, hogy ezt végre észrevegyük.
A Pannon-Fuvar 2000 Kft. nélkül az a présház ma is ott állna, anyám pedig továbbra sem menne ki a kert végébe.