Eszmecsere a konyhabútorokról a váróban

Eszmecsere a konyhabútorokról a váróban

Sajnos a téli időszakban mindig lerobbanok, hol hosszabb, hol rövidebb időszakra. Bárhogy próbálkozom, egyszerűen nem tudom elkerülni a dolgot, ez valahogy kötelező velejárója számomra a télnek, sajnos. Így esett, hogy a múlt péntek csodálatos, verőfényes délelőttjét a röntgen várójában töltöttem, mert elküldtek tüdőröntgenre tüdőgyulladás gyanújával. Ismerve a magyar egészségügyet és az erre az időszakra jellemző beteg mennyiséget, felkészültem 3 napi élelemmel és milyen jól tettem. Szerencsére az utóbbi időben csupa kedves és barátságot emberrel sodor össze az élet, most sem volt ez másképp. Leültem egy úr mellé, aki rögtön szóba elegyedett velem. Tudjátok, van az a típus, aki egyszerűen képtelen csendben maradni, mindig mondania kell valamit. Jelen esetben ez kivételesen nem zavart, szívesen hallgattam az urat. Hamar kiderült, hogy eredetileg asztalos, de jártas mindenféle ház körüli barkácsolásban. Nagyon megörültem ennek, mert pont pofozom ki a konyhát és pár kérdés felmerült bennem.

Teljesen fa konyhabútor olcsón nehezen szerezhető, gondoltam én. Természetesen erre csak helyeselni tudott, azonban felvázolt egy másik opciót is. Függően attól, hogy milyen mértékű átalakításokat szeretnék eszközölni, mindenképpen érdemes megvizsgálni és lehetőség esetén felhasználni a már meglévő bútor elemeket. Hiszen ha csak az a lényeg, hogy kicsit másfajta legyen az ajtó, vagy más színű, esetleg legyenek más gombok vagy minták, bőven elég csak a szem előtt lévő részeket kicserélni. A többit pedig lehet fóliázni vagy egyszerűen csak hagyni úgy, ahogy volt, ha egyáltalán nem látszik. Ezzel egészen sok felesleges munkától, na meg kidobott pénztől tudjuk megóvni magunkat. Mindig érdemes először gondolkodni kicsit, aztán beleugrani bármibe…

Ami pedig a munkalapokat illeti, rendkívül széles a választék a színek, minták és vastagságok terén, na meg persze az alapanyagokat nézve is van többféle választási lehetőség. Az egyik talán legjobb minőségű és számomra legkedvesebb, legszebb a nemesfa bútorlap. Mi lehet nemesfa? Hát például a dió vagy a cseresznye. Újonnan szerzett várótermi ismerősöm ezeket bőszen ajánlotta, mert dolgozni is jó vele, illetve a felhasználó szemszögéből is igen jó választás. Szép és tartós, mindezt pedig teljesen természetes hatással teszi, csupán le kell lakkozni és ellenáll a párának és víznek. Ha pedig nincs elég nagy keretünk a nemesfákhoz, vehetünk valamilyen középkategóriás megoldást, mint a tölgy és a bükk, vagy valamilyen igazán spórolós opciót, mint a fenyő.
Ezekkel párhuzamban létezik az úgy nevezett MDF (Medium Density Fiberboard), vagyis a közepes sűrűségű farost lemez. Az ilyen farost lemezek általában nemesfa forgácsból készülnek, amit magas nyomás alatt összepréselnek táblákká. Ezeket a táblákat végezetül bevonják valamilyen műanyaggal és már kész is a tökéletes konyhapult. A bevonatnak köszönhetően számtalan kivitel elérhető ebből a megoldásból is, az ellenállóképessége pedig hasonló jó, mint a nemesfának, ezért érdemes lehet ezt az opciót is górcső alá venni a keresgélés során.

Felvértezve ezzel a sok információval végre becsoszogtam, hogy megcsinálják a felvételt a gyengélkedő tüdőmről, de mégis feldobódtam, hogy kaptam pár jó tanácsot, na meg megannyi infót a dolgok mikéntjéről. Amint hazaértem először alaposan átvizsgáltam a jelenlegi szettet, levettem a méretek. Aztán leültem a gép elé és elkezdtem tervezni: formák, színek, minták, gombok, berendezések. Micsoda nagy munka van ebben, te jó ég! Milyen szerencse, hogy a dolog igazán komoly részét már magára vállalta egy svéd bútorbolt – lánc IT csapata, így tökéletes konyhabútorokat lehet tervezni a neten. Csináltam is egy gyönyörű barnát, azt hiszem, meg is fogom rendelni.